A szenvedély egyháza

Tudom már Drágám, Te nem vagy angyal,
Magam vagyok viszont a megtestesült ördög.
Szilárd hittel, s a mindenséget begyűjtő alakkal,
Őrült szenvedélyben, egyházi testet öltök.

Gátlásaid levetve, a földre gyűrve mellettem,
Még magadból kivetkőzve fekszel hevülten,
Mérges gyümölcs csókja hív édes melleden,
Kétes kéj mámorában, lebegünk a világűrben.

(2014)

Szerző: paRADISe  2014.12.05. 12:58 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://radis.blog.hu/api/trackback/id/tr586959417

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása